Google+

Sajtóközlemény

 

A Szent Kereszt Alapítvány, mint kiemelkedően közhasznú szervezet, azzal a céllal jött létre 2002. májusában, hogy olyan időskorúak illetve mozgáskorlátozottak ellátását, személyes gondozását valósítsa meg, akik önmagukról nem, vagy csak részben képesek gondoskodni. Ennek keretében az Alapítvány létrehozta illetve üzemelteti a Kék Duna Otthont, amely időskorúak személyes gondozására szakosodott intézmény, lakói számára biztosítva a teljes körű ellátást.

Intézményünk 2010-ben pályázott a TÁMOP-6.1.2/A/KMR konstrukcióra. A projekt keretein belül az energiaegyensúly fenntartására, az egészséges táplálkozásra és rendszeres testmozgásra irányuló, valamint a lelki egészség védelmére irányuló programok megvalósítására került sor. Nemzetközi összehasonlításban a lakosság egészségügyi állapota Magyarországon nagyon kedvezőtlen. A rossz táplálkozási szokások, mint a túlzott energia és só bevitel, kevés zöldség- gyümölcs- és rostfogyasztás mellé párosul a mozgásszegény életmód. A stressz manapság pedig sokkal negatívabb hatással van az emberre, mint azt sokan gondolják.

Projektünk célja volt, a hosszú távú szemlélet- és életmódváltás elősegítése, amellyel a munkavállalók betegségeket előzhetnek meg, általános jólétüket javíthatják - úgy gondoljuk sikerült elérni. Egészségbarát munkahelyet alakítottunk ki, mert a munkahelyi közösség egészségének megőrzését szervezeti stratégiaként szemléljük. Egészséges, motivált munkaerővel lehetséges a hatékony munkavégzés, így jobb ellátásban részesülhetnek gondozottjaink.

Mi tudjuk, hogy további sikereink és eredményeink elérésének érdekében, a legfőbb kulcsfontosságú szerepet munkavállalóink töltik be. Szervezetünk megpróbálja megteremteni számukra a legjobb munkahelyi környezetet, de sajnos ez nem mindig elég ahhoz, hogy tökéletes munkát tudjanak végezni. Fontosak a munkatársakban rejlő értékek, a tudás, de nem utolsó sorban fontos, hogy a dolgozó kielégítő egészségi állapotban, jó közérzettel és hangulatban végezhesse feladatait. A magyar lakosság egészségügyi állapota igen kedvezőtlen a környező országokéhoz viszonyítva, ez nem csak az egyén szintjén hat ki, hanem negatív társadalmi, gazdasági vonatkozásai is vannak. Egy rossz egészségi állapotú ember lehet, hogy nem képes megfelelően ellátni munkáját, sokat hiányozhat munkahelyéről. Akár munkaképtelenné is válhat, így már nem tudja fenntartani magát, sem a családját. A terheket illetve orvosi kezeléseket az állam, az egészségügyi ellátórendszer viseli.

Szervezetünk az egészségtelen táplálkozást, a testedzés hiányát, valamint a lelki egyensúlyt károsító stressz hatásokat tartja a legsúlyosabb problémáknak. Ezért az egészséges táplálkozás illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartására irányuló valamint a lelki egészség védelmére, megőrzésére irányuló egészségfejlesztési és megelőzési komplex programokat valósított meg Alapítványunk a munkavállalók körében. A programban képzett szakemberek nyújtottak elméleti ismereteket, tudást az egészséges életmóddal kapcsolatosan. Emellé a résztvevők támogatást kaptak, hogy mindezt megvalósíthassák a gyakorlatban is. Cél, egy hosszú távú szemléletváltás, egy élethosszig tartó egészségtudatos magatartás kialakítása, mely látva a projektünk szakmai tartalmát egy reális célnak tűnik. Őszintén reméljük, hogy ezekkel a programokkal segíthettünk dolgozóinknak a betegségek megelőzésében, egészségük megtartásában.

Az egészséges, jó közérzetű munkaerő, aki hatékonyan tudja ellátni munkáját elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképes maradjon és a fejlődés továbbra is fennmaradjon. Ezért is volt indokolt a munkahelyi egészségfejlesztés stratégiájának kidolgozása, mert ez kevesebb hiányzást, orvoshoz járást jelent, így nem eredményez anyagi terhet az egészségügyi ellátórendszernek, így a társadalomnak se.

Átlagosan körülbelül napi egy órával dolgozunk többet a törvényileg előírt kötelező nyolc óránál: egy magyar ember munkahete 44,5 ledolgozott órából áll. Ennek az időnek nagy részét vagy irodai ülőmunka teszi ki vagy megerőltető fizikai munka. Az irodai dolgozók körében ez a munkavégzés gyakran túlsúlyhoz, a gyenge izomtónus kialakulásához, a hátfájáshoz és a stresszhez vezethet. De nincsenek jobb helyzetben ezen a téren azok sem, akik egész nap talpon állnak.

Minden második magyar munkavállaló magas munkahelyi stressznek van kitéve, további 40% közepes mértékű stressztől szenved, vagyis majdnem minden magyar érintett a fejlett ipari országok népbetegségében. amely megsokszorozhatja a betegségek kockázatának kialakulását, illetve testi panaszok: a fej-, hát-, gerinc- és gyomorfájdalmak, a végtagzsibbadás, alvászavar okozója lehet.

Munkatársaink 90%-a tartja az egyik legsúlyosabb problémának a munkahelyi és egyéb stressz által okozott egészségügyi gondok kialakulását. Magyarországon egyelőre nem sokan foglalkoznak a kevésbé látványos, ám annál súlyosabb következményekkel járó kórral. A megkérdezett dolgozóink többsége azonban úgy érzi, hogy nem biztos, hogy egyedül is meg tudna küzdeni a stressz okozta problémákkal. Tehát szívesen fogadnának el segítséget.

Előzetes szükségletfelmérésünk alapján, a testmozgás hiánya is nagy gondot okoz dolgozóink körében. Munkatársaink mintegy 70%-a nem végez rendszeres testedzést. A testmozgást gyakran még a legjobb szándékkal is meglehetősen nehéz beiktatni az ember napirendjébe. Néhány egészséget megőrző szokással azonban a dolgozók is ellensúlyozhatják az ülőmunka és állómunka negatív hatásait. Előzetes megkérdezéseink alapján kiderült, hogy mintegy 90% részesíti előnyben a liftet a lépcső helyett, valamint még ennél is kevesebb dolgozó választja a környezetbarátabb, egészségesebb, kerékpárral való közlekedést munkahelyére.

 

Kék Duna Idősek Otthona - Bemutató kép-1

 

Kék Duna Idősek Otthona - Bemutató kép-2

Biztonság

Kényelem

Gondoskodás